Dr. Szegedi Mónika: Atomizmus a buddhizmusban

Az ELTE BTK Buddhizmus-Kutatás Központja szeretettel meghívja Dr. Szegedi Mónika (ELTE BTK, Buddhológia és Tibetisztika Tanszék) előadására, amelynek címe: Atomizmus a buddhizmusban.

Az előadás 2021. február 11-én 17 órától lesz elérhető ide kattintva.
A csatlakozáshoz Microsoft Teams telepítése lehet szükséges. Egyes böngészők (pl. Google Chrome, Microsoft Edge) önmagukban is képesek a találkozó megnyitására, azonban a telepített szoftverrel a kapcsolat jellemzően stabilabb.

Dr. Szegedi Mónika egyetemi adjunktus, a Robert H. N. Ho Family Foundation professzori ösztöndíjasa 1992-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett tibeti szakos orientalista, valamint orosz nyelv és irodalom szakos előadó-tanári diplomát. 1992–2011 között A Tan Kapuja Buddhista Főiskola oktatójaként aktívan részt vett a Főiskola kreditrendszerének kialakításában, az alap-, majd a mesterképzés akkreditációjában. 2005-től főiskolai docens, 1996-tól 2009-ig a Tibeti nyelvi szakirány vezetője, 2007–2008-ban oktatási rektorhelyettes. 2007–2009 között a Keréknyomok orientalista folyóirat szerkesztője (főszerkesztő: Kalmár Éva). A Főiskola profilváltását követően az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájának Antik Filozófia Programjában (vezetője Steiger Kornél) folytatott tanulmányokat 2011-2014 között, témavezetője Ruzsa Ferenc volt. 2019-ben szerzett PhD fokozatot Filozófiai tudományok, antik és középkori filozófia szakterületen. 1998 és 2005 között az ELTE BTK Belső-Ázsia Tanszékén a tibeti szakon, 2008–2015 között a Zsigmond Király Főiskola vallástudományi képzésében megbízott oktatóként közreműködött. 2005-2008 között a Károli Gáspár Református Egyetemen is tartott előadásokat. 2019-től az ELTE Buddhológia és Tibetisztika Tanszék megbízott oktatója és az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskola Interkulturális Filozófia Programjában témavezető oktató. A Tibet Társaság vezetőségének tagja 1991-től.

Fő szakterületei: Klasszikus tibeti nyelv. Kőrösi Csoma Sándor munkássága. Tibet korai története, történeti mítoszok; a történetírás ideologikus vonásai. Indo-tibeti buddhista filozófia, különösen a skolasztikus filozófia (abhidharma); kozmológia; filozófiai antropológia; atomizmus; az üdvözülés elméleti feltételei; a meditáció szerepe. A buddhista idealizmus, különösen Vasubandhu művei. A jógácsára alapvető filozófiai szövegének kritikai kiadását Ruzsa Ferenccel közösen a világon elsőként készítették el; a szanszkrit és a tibeti szövegek alapján, a kínai fordítást is figyelembe véve rekonstruálták a hiányos eredetit.